Még mindig küzdök az alvással.
Már nem olyan nagy az ellenállásom, fejben már elhiszem, hogy szükség van rá és az időt sem sajnálom tőle annyira, de azért a legutóbbi meditációmban azt vettem észre, hogy nem fogadom el a szívembe az alvást, van bennem valami kizárása annak.
Belementem az elfogadásba és sok-sok életnyi olyan emléket találtam, amikor valami sérült bennem az alvással kapcsolatban. Meghalni alvás közben, rosszat álmodni, rosszul lenni, stb.
Ezeket oldottam, máris érzem, hogy egy fokkal jobb lett!
Oda kell még figyelnem arra, hogy
- éjfél előtt feküdjek le,
- a testem kellően el legyen fáradva (mondjuk egy edzés által),
- ne nézzek lefekvés előtt akció filmet és lehetőleg más milyet se,
- ne pörögjek a másnapi feladatokon, munkán!
