A napokban többször is belekerültem spontán módon a Mindentudás abszolút-állapotába.
először csak azért, mert azon gondolkodtam, hogy mennyi dolgot megtanultam már és mennyi mindent fogok még tanulni az életben. Aztán eszembe jutott, hogy milyen lenne, ha egyszerre csak elfelejtenék minden eddigi tudást. Na ekkor estem bele abba az állapotba, amit jó 10 évvel ezelőtt tapasztaltam meg egy külföldi spirituális túrám során.
A következő napokban olykor elég volt csak felidézni ezt a korábbi élményt, máskor viszont valamit állítanom kellett magamon. Ami a leginkább bevált, ha elengedem azokat az énképeket, hogy én mennyi mindent tudok már és beengedem magam a nem-tudás állapotába, azt elfogadom.
Volt egy kis ellenállásom ezek felé, hiszen valahol mélyen erősen azonosulok a tudásommal, eszemmel, de aztán ráéreztem az ízére. Végül is a tudással való azonosulásom elengedése nem azonos a tudás elfelejtésével!
Az egyik Mindentudás állapotában végre elkezdtem használni a lehetőséget (addig csak élveztem, hogy bármire figyelek, arról mindent tudok).
Feltettem pár kérdést az életemről, de ami a legérdekesebb volt, hogy hogyan érhetném el leghamarabb a megvilágosodást?
A válasz az volt, hogy érezzek rá a 7 fő személyiség részemre és engedjem el azokat teljes oldással. Azon nyomban elkezdtem elengedni az elsőt, amit akkor érzékeltem. Viszonylag könnyen ment, viszont a másodikkal azóta is dolgozok, ebben már jóval több feldolgozni való van.
