Kezdett gyanús lenni, hogy egyre többet kell dolgoznom, egyre jobban feszítenek a feladatok, pedig már nagyon komoly feladat managementet végzek, de mégis rám dől, nyomaszt ez a sok munka
Persze, én vállaltam ennyi feladatot, próbáltam is a vállalást oldani, de annak még nem értem a végére.
A stressz pedig biztosan csak belülről fakad, úgy értem kívülről semmilyen nyomás nincs rajtam, senkinek nem kell megfeleljek, csak magamnak aggódom, feszülöm túl a munkát!
Ma viszont a munka okozta stresszt már közvetlenül ébredés után megéreztem és el is kezdtem kioldani.
Találtam benne gyerekkorból hozott mintát, évszázadok-ezredek alatt felhalmozódott kollektív tudattalan programokat és ahogy oldottam, egyre könnyebbé vált.
Mígnem eljutottam oda, hogy kezdett felszabadult, könnyed lenni, szinte már élvezetes. Ott éreztem egy kis bűntudatot, de azt is kioldottam és eljutottam oda, hogy ami csak előjött a munkával kapcsolatban, azt fel tudtam oldani.
A végén olyan abszolút állapotba kerültem, hogy azóta is csak repkedek!
A testem pedig a legmélyebb izmokig is teljesen ellazult.
Úristen! Minden reggelt ezzel kellene kezdenem! :-o