Több mint 2 napja benne vagyok az elért abszolút tudatállapotban, amit most nevezzünk egyszerűen oldottságnak.
Ez a név azért jellemző r, mert az egyik érdekes tapasztalat, hogy ahol eddig a testemben, napfonat-has tájékán éreztem az egomat és a személyiségem tartalmait, ott most közel ürességet érzek. Nincs ott az a vezérlő én-központ és annak rengeteg salakja, beakadása, amelyeket eddig ott találtam meg.
Tegnap reggel elkezdtem egy oldást pénzügyekre és munka-féle cselekvésre, mert éreztem még ezen blokkok hatását, de nem találtam őket a szokásos helyükön!
Majd negyedóra keresgélés után leletem csak meg, valami nagyon távoli periférián a kiterjedt létezésem határán.
Milyen távol? Érzékelésem szerint messzebb, mint a naprendszerünk.
A másik érdekesség, hogy nem úgy megy ám a tudatosítás, feldolgozás, ahogyan régen!
Régen, tudtam rákoncentrálni egy-egy tartalomra, majd ahogyan azt elkezdtem beleengedni a feldolgozó-tudatosító képességembe, úgy haladt a feldogozás.
Most viszont, egyrészt nem tudok koncentráltan figyelni. A figyelmem javarészt igen kiterjedt, és csak egy kisebb felületen tudok koncentrálni, de az se olyan hegyes, inkább erősen tompa végű.
Másrészt, nincs az a megszokott feldolgozó képességem - pl. a befogadást végző szívemet sem találom -, hanem egy attól jóval kiterjedtebb, szélesebb spektrumú felület van, ami nem is úgy dolgozza fel a tartalmakat, ahogyan azt régen megszoktam, hanem csak úgy átáramlik a tudattartalom felületén és kész, vagy legalábbis azt hiszem hogy kész.
Ráadásul, a feldolgozás vezetése sem olyan folytonos, hanem a figyelmem és a feldolgozni való is ugrál, hol innen, hol onnan dolgoz fel egy-egy részletet.
Úgyhogy csak reménykedem, hogy jó így is! :-)
Ami még nagyon meglepő, hogy tegnap reggel óta nagyon egészségesnek érzem magam!
Nem tudnék konkrétumot mondani, a szemem továbbra sem lett élesebb és a bal fülgyulladásom sem múlt el, de a belső megélésem az, hogy nagyon fiatal és egészséges lettem! Ez jó érzés!
Az abszolút állapotok mintha egy kicsit visszább húzódtak volna, legalábbis most nem érzem azt a kitörő boldogságot és mindent-tudást, de lehet, hogy ez csak annak eredménye, hogy többet dolgozok, és az elviszi a belemerültségemet.
Amikor meditálok, akkor felerősödnek az abszolút tapasztalatok, tegnap este a kádban például szemlecsukást követően pontosan úgy éreztem, mint 3 éve a nyári szuper-meditációimban, csak akkor azt 1-1,5 óra nyitogatás után értem el.
A végtelenség, határtalanság és egy gyengébb egység érzés folyamatosan jelen van, ezek nem hullámoztak.
