Napok óta azt érzem, hogy valami hiányzik belülről és az nem egy érzés, nem egy minőség, hanem valami más.
Ahogy ma rámeditáltam erre az egyre erősödő hiányra, kivilágosodott, hogy a korábbi célomat - munkában fejlődés, anyagi stabilitás elérése - jóformán elértem és most újabb cél(ok) után kell nézzek!
Mi lehet újabb, messze mutató cél? Párkapcsolat - elég jól megy, Munka, anyagiak - nagyon szépen halad, Egészség - na ez már érdekes lehet... és ahogy keresgéltem, azt ismertem fel, hogy az életem főbb életterületein most jutottam el oda, hogy egészen rendben vannak, egyik sem billeg, kínlódik!
Ha minden így maradna, akkor az egy nagyszerű élet lenne!
A tovább lépés lehetősége így mindenképpen csak felfelé van, mégpedig hogy nem az élet terén, szintjén, hanem magasabb síkon, a lelki fejlődésben lépek előrébb.
Amire ott vágyok még, az a teljes tisztaság és persze nagyszerű lenne elérni egy olyan "megvilágosodott" tudatállapotot állandóra, amilyet kicsibe rövid időkre át szoktam élni egy-egy oldásos meditáció végén.
A tisztulásra rátekintve azt láttam, hogy fel kell dolgoznom ezéletbeli emlékeimet, kapcsolataimat és az ezekből kialakult téves énképeimet - de mindet! Nem kis feladat, de hát ezért vagyok itt, hogy hasznosan kitöltsem, úgyhogy HAJRÁ!
Aztán ott vannak - lesznek az előző életek egészen a teremtésig. No, ez is ad majd munkát!
Mindebből pedig azt sejtem, hogy egy ilyen tiszta (CLEAR) állapotból már elérhető egy abszolút állapot, illetve hogy onnan már nem lesz ami visszarántson, képes leszek megtartani, benne maradni az abszolútban.
Húúú, ez még így leírva is nagy célnak tűnik, de az utóbbi évek fejlődése abszolút bizakodásra adnak okot.
Hajrá!
